Anyawellness

A bölcsőde NEM az ördögtől való!

Nem, nem sajnálom szegény gyereket, amiért “eltaszítva” magamtól egy évre bölcsődébe adtam. Nem, nem maradtam le semmiről a kis életével kapcsolatban, nem lett agresszív, csúnyán beszélő, verekedős, zárkózott, üveges szemmel bámuló, magára hagyott kisgyermek. Nem, nem szakadt meg az anyai szívem, mert 2 évesen közintézménybe “dugtam” és nem érzem magam karrierista dögnek, mert éltem a szerencsés lehetőséggel és vissza tudtam menni dolgozni.

Pedig volt olyan ismerősöm, akinek a bölcsőde szó hallatán a: “Jaj, meg fogod bánni, hogy nincs ilyen kicsin (két évesen, nem két hónaposan!) veled! Nem sajnálod szegényt ott hagyni!!!” mondatok hagyták el a száját…

Ez a bölcsődei év a kárálók legnagyobb meglepetésére megannyi vidámságot, lehetőséget, barátságot, fejlődést, játékot hozott kislányom életébe. Miközben a vele töltött idő koncentráltabb, hasznosabb, kiegyensúlyozottabb lett. Mindkettőnknek jót tett, szóval NEM, nem bántam meg, SŐT!

A bölcsődéből egy teljesen óvoda érett, kiegyensúlyozott, boldog kislány ballagott el a napokban. 

11014687_870010453033973_1712927569401297707_n

Persze minden gyerek más, minden anya más, minden család más! Kinek ez, kinek az az út válik be. Vannak olyan kisgyerekek, akinek a legjobb ha jó sokáig, akár négy-öt éves korukig az anyukájuk mellett maradnak, vannak akiket testvér vagy akár több testvér is körülvesz és ők otthon, ebben a közegben fejlődnek egészségesen. Vannak olyan anyák, akiknek a bölcsőde tud segítséget nyújtani, vannak akiket a lelkes nagyszülők tudnak helyettesíteni.

Én a kisfiammal 3 évig voltam otthon, akkor még el sem tudtam képzelni, hogy bölcsődébe menjen. 2 éves koráig remekül elvoltunk, de utána már hiányzott neki a gyerek közösség. Nem bizonyultam már elég érdekes játszótársnak, kevés voltam egyedül neki, így ha csak lehetett vittem, játszótérre, Tücsökzenére, kis barátokhoz.

7 év után kislányom már abba született bele, hogy a testvére kapcsán folyton jövünk-megyünk, gyerekek között vagyunk, iskolába, edzésekre járunk. Ráadásul ő egy nagyon energikus, nyitott gyerek, aki imád, szervezkedni, intézkedni, új dolgokat kipróbálni.

Így belevágtunk 2 éves korában a bölcsődés kalandba és nem bántuk meg!

Amit sokan talán nem is tudnak, de a bölcsődékben nem akármilyen szakmai tevékenység folyik! A bölcsőde nem egy egyszerű gyerekmegőrző, ahol valamilyen szimpla képesítésű gondozók ellátják a napi rutint a gyerekek körül etetnek, pelenkáznak, altatnak és kész.

Nem, a bölcsődében komoly szakképesítést szerzett kisgyermeknevelők vannak, akik a kisgyermekek ellátása és nevelése mellett tanultak szociológiát, pszichológiát, etikát, majd a szakmai módszerek elsajátítása után vizsgákat tettek és célzott szakmai gyakorlatot is végeztek.

Ezzel a megalapozott tudással hagyják kibontakozni a gyerekeket, segítik a beilleszkedésüket, motiválják a fejlődésüket. Rendszeresen jellemzést, beszámolót írnak a szülőknek a gyermekeik fejlődéséről, bölcsődében töltött napjaikról, élményeikről.

Kislányom állami(!!!) bölcsődéjében például nagyon sokat rajzoltak, festettek, olyan szép és kreatív dolgokat, amik nekem eszembe se jutottak. Rengeteg dalt, mondókát tanultak, amit otthon állandóan mesél, versel, énekel nekünk. A csoportszoba tele van szebbnél szebb, színes fejlesztő játékokkal, babákkal, babakonyhával és megannyi érdekes játékkal. Az árnyas, tiszta udvaron rugós hintákat, gondozott homokozót, biztonságos, kifejezetten 1-3 éves korú gyerekeknek való csúszdákat és mászókákat használhatnak.

A bölcsődében Adventi és Húsvéti kézműves délutánt is szerveztek, ahol a gyerekeinkkel közösen készülhettünk az ünnepekre, jött a Mikulás, volt gyereknapi ugrálóváras délután, tündéri kis ballagás az ősszel óvodába indulóknak. A katicás kis ballagózsákot a bölcsőde saját varrónője készítette nekik.

Amúgy napi ötször étkeznek, az óvodánál jóval minőségibb, saját dietetikussal összeállított, helyben főzött ételekkel. A menüt elnézve olyan tápláló, tartalmas ételek kerülnek a tányérjukra: mint hús, hal, idényzöldségek, köles!, gyümölcs. 

De ami a legfontosabb: a kisgyermeknevelőnőknek, a technikai segítőknek, de még a vezetőnőnek is minden mozdulata azt sugározza, hogy értünk vannak, értünk és a gyerekeinkért, akiket szerető gondoskodással óvnak, nevelnek. Remek munkát végeznek!

Bora a pár hetes beszokás után boldog bölcsis lett, én pedig nyugodt vagyok, mert tudom hogy a bölcsődében nem csak vigyáznak rá, de jól is érzi magát. Délután pedig újra együtt leszünk!

 

Köszönettel és szeretettel a sashalmi Szivárvány Bölcsődének!

 

Csodálatos császármetszés – Legyen béke a lelkedben

ANYATEJ és tápszer – Lelki támasz szoptatási idegbaj esetére!

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!