A fejlett ipari országok gyógyszereinek mintegy 40%-a természetes forrásból származik és a WHO becslése szerint a világon a betegek legalább 80%-át nagyrészt vagy kizárólag természetes szerekkel kúrálják. Hazánk az EU egyik legnagyobb gyógynövény-beszállítója, mintegy 40-50 ezer hektáron folyik gyógynövény-termesztés, amelynek nagy része exportra kerül. Itt az ideje, hogy mi is élvezzük hazánk gyógynövényeinek jótékony hatását.
A gyógyteázás szabályai
Forrázat: Virágok, levelek, lágy, puha állományú, illetve illóolaj tartalmú gyógynövény esetén forrázatot készítünk a következőképpen: az előírt mennyiségű teakeveréket a megadott mennyiségű, forrásban lévő vízzel leöntjük, fedett edényben 10-20 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük.
Főzet: Durva, kemény, fás állományú növényekből, illetve a cseranyag tartalmú gyógynövényekből főzetet készítünk. Az előírt mennyiségű teakeveréket a megadott mennyiségű vízzel forrástól számított 4-5 percig főzzük, pótolva a közben elpárolgott vizet. Készítés után rögtön leszűrjük.
Áztatás: A hideg vizes kivonatokat olyan gyógynövényeknél alkalmazzuk, amelyeknek hatóanyagai hőre érzékenyek (C-vitamin, nyálkaanyagok). Készítési mód: az előírt mennyiségű teakeveréket a megadott mennyiségű szobahőmérsékletű vízzel leöntjük, fedett edényben kb. 5-10 órán át állni hagyjuk, majd leszűrjük.
Egy csésze (kb. 3dl) vízhez általában egy evőkanál (kb. 2-3g) teakeveréket szoktak adni. Általános szabályként az is elmondható, hogy egy gyógyteából 1 liternél ne igyunk többet naponta. Legjobb, ha a teákat langyosan, ízesítés nélkül fogyasztjuk. Aki azonban igényli, édesítse mézzel, vagy tegyen bele frissen csavart citromlevet, de csak a már ihatóan meleg teába, hogy vitamintartalma ne károsodjon. A teázás szertartását a gyógyteáknál még inkább érdemes betartanunk. Nyugodtan, lassan, a kortyolva érezzük, ízleljük jótékony teánkat, s közben gondoljunk a megújulásunkra.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: