Nem, nem a szülés ‘pár’ órás fájdalma. Nem is a terhesség terhei. Nem az átvirrasztott éjszakák, végig agódott betegségek, hajnali kakaók, fáradhatalan gondoskodás. Sokkal inkább valami megfogalmazhatatlan spiritualitás, talán a’ Lélek Tudathasadása’ ez anyának lenni; természetfeletti módón egy életet élni több szívvel és lélekkel. Egy testen belül érezni több élet érzéseit. Más valaki(k) boldogságát, fájdalmait intenzívebben átélni, mint a sajátunkat, egy életen át, megsemmisítve ezzel a régi függetlenségünket, elveszíteni a páncélt a sebezhetőség terhe alatt, és végül azt mondani: Köszönöm, hogy a gyermekem vagy!!! ♥ Na szerintem ez…! :))
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: