Anyawellness

Tenyérnyi gyerekek – Film az igazi hősökről!

Van egy hely, ahol olyan mélységek vannak, amit nem lehet elképzelni…. Egy hely, ahol az orvosok emberfeletti tudásának, szakértelmének köszönhetően, a leggondosabb ápolás segítségével felfoghatatlanul kicsi magzatok fejlődhetek tovább születésük után!

koraszülött 3

A Tenyérnyi gyerekek című dokumentumfilm szülők, orvosok, nővérek küzdelméről szól. Azokról a koraszülöttekről, akiken 10-20 éve még biztos, hogy nem lehetett volna segíteni.

A film készítői több, mint három hónapon keresztül forgattak éjjel-nappal a Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika  Neonatalis Intenzív Osztályán, az ország legnagyobb koraszülött intenzív centrumában: igazi hősökkel.

Vannak babák, akiket itt veszítünk el, vannak akik itt maradnak életben úgy, hogy soha nem élhetnek igazán….

Viszont innen kerülnek ki gyógyultan azok a koraszülött babák, akik óriási harcok árán, a szüleik elképzelhetetlen lelki és fizikai helytállását követően, egy boldog életet élhetnek majd.

Értük érdemes!!!

A film TV premierje: május 13. 23 órakor lesz az M1-en!

Forrás: Tenyérnyi gyerekek

Immunterápia a babákért! – Van esély megvédeni a többször elvetélt anyák magzatait!

Bármilyen kicsi is még megfogant, ott van veled, látod a két csíkot a teszten. Azt is tudod már, hogy mikor jön majd a világra, elképzeled, hogy a karjaidban tartod! Leírhatatlan boldogság!

Aztán megtudod az ultrahangon, hogy nem dobog a szíve, már nem él…

Nehéz mondatok ezek, főleg azoknak, akik többször is átélik várva-várt babájuk elvesztését. Sajnos én is tudom milyen érzés… Kislányom négy vetélést követően végül immunterápia (IVIG) segítségével jött a világra.

Szerencsére engem az orvosom  tájékoztatott  erről a lehetőségről, minden segítséget és támogatást megadott, majd továbbirányított az immunológiai vizsgálatokra, így egy hosszú és rögös út végén megkaptam az infúziókat, amelynek eredményeként kilenc hónap után egészségesen megszületett Bora!

embrió

A hét elején zárul az Európai és Magyar Reproduktív Immunológiai Társaság kongresszusa, ahol többek között arról is beszámoltak, hogy komoly eredményeket értek el magyar kutatók az immunológiai hátterű sorozatos vetélés orvoslásában, megelőzésében.

A kutatók által kidolgozott módszerről, bár az már használatra kész, egyelőre még a szülész-nőgyógyászok jó része sem tud, hivatalos kereteket pedig még nem kapott a rendszer.

A szakma célja emiatt az lenne, hogy a lombikközpontokhoz hasonlóan külön, erre specializált centrumok foglalkozhassanak a sorozatosan elvetélő nőkkel.

A habituális vetélőkkel foglalkozó centrumoknak egyelőre még csak a csírája van meg: Petrányi Győző, immunológus és Dr. Pajor Attila, szülész-nőgyógyász professzor már létrehozta azt a bizottságot, ami ingyenesen működik, a hozzá forduló kezelőorvosok betegeinek dokumentációját áttekinti, és személyre szabottan részletes véleményt ad a betegeknek.

Ez a műhely egyelőre nem rendelkezik külön infrastruktúrával és finanszírozással sem, ennek ellenére minden neves szakember és orvosegyetem képviselteti magát benne.

Azt a módszert, amellyel az immunológiai okokkal magyarázható sorozatos vetélések megelőzhetők, egy vesetranszplantációs kutatás nyomán fedezték fel. Ezek a vizsgálatok még a kétezres évek elején indultak: azt már ekkor ki tudták előre mutatni, hogy a szervezet az új vesét befogadja-e vagy sem. Ha veszélyesnek látták az új szerv beültetését, akkor a vesét adományozó személytől transzfúziót adtak a betegnek, hogy szervezete ne lökje ki az új szervet. Ennek nyomán fejlesztették ki a kutatók azt a módszert, amely megakadályozza azokat a sorozatos vetéléseket, amelyek hátterében az húzódik meg, hogy az anya szervezete idegen szövetként löki ki a magzatot.

 Ezt két módszerrel lehet megelőzni:

“Az egyiknek az a lényege, hogy az apa véréből származó fehérvérsejtekből transzfúziót adunk a kismamának, így szoktatva hozzá immunrendszerét az apa sejtjeihez” – magyarázza Petrányi professzor.

Az akadémikus ismertette azt az újabban alkalmazott módszert is, amelynél a kismama intravénás immunglobulin (IVIG) kezelést kap, és amelynek kidolgozásában Dr. Fülöp Vilmos szülés-nőgyásznak alapvető szerepe volt.

Ez az anyag azért hatásos, mert immunmoduláló tulajdonsága van, így csillapítja azokat az immunsejteket, amelyek megtámadnák a magzatot. Ezt a kezelést akkor kezdik, amikor szikzacskó és az embrió már látszik, ami körülbelül a terhesség ötödik-hatodik hete. A hatodik-hetedik héten már a szív is lüktetni kezd. A kismama az első kezelést jellemzően a hatodik héten kapja, és mivel a kutatások igazolták, hogy az így szerzett védettség három hétig megmarad, ezért a kismama három hét után kapja a következő adagot, majd három hét után a harmadikat. Így jut el az anyuka a tizenhatodik héthez, ami után már nem kell újabb kezelést kapnia, mert onnantól kezdve a szervezet immunválasza már nem lehet káros.

Ezekkel a módszerekkel a kutatási időszak alatt már sok, korábban évekig sorozatos vetéléssel küzdő család vállalhatott gyereket, elterjedését viszont az nehezíti, hogy létezéséről sok nőgyógyász még nem is tud.

Egyelőre gond az is, hogy a módszer még csak önköltségesen alkalmazható. Emiatt a szakma jelenleg azon dolgozik, hogy alkalmazását a lombikprogramokhoz hasonlóan finanszírozza a társadalombiztosítás. Egyelőre ugyanis a speciális vizsgálatokat és a programhoz kötődő tevékenységeket nem fedezi a biztosítás, csak az az IVIG költségét, de azt is csak bizottsági javaslatra, külön engedéllyel.

A cél az lenne, hogy minden immunológiai okból elvetélt édesanyának legyen lehetősége megvédeni leendő gyermekét!

Íme Bora, a mi “immunbabánk” öt naposan:

Bora 1

Köszönettel Petrányi Győző professzornak az immunológiai vizsgálatért és Dr Fülöp Vilmosnak az IVIG terápiáért!

Forrás: Házipatika.com

Ha tetszett a bejegyzés, köszönöm hogy lájkolod és megosztod másokkal is.

A blog Facebook oldalához IDE kattintva csatlakozhatsz, ahol értesítést kapsz az új posztokról is.

Nem krumpli és nem hizlal!

Az édesburgonya nagyon egészséges, gazdag béta-karotinban, magas az A, B, C-vitamin tartalma, viszont alacsony a glikémiás indexe, ezért cukorbetegeknek, paleolit diétát tartóknak kifejezetten ajánlott.  A többi zöldségféléhez viszonyítva magas a fehérjetartalma. Nem mellesleg finom, különleges ízű. Sütve, főzve, párolva is eheted, de még akár bébiételt is készíthetsz belőle, merthogy a legkisebbek is nagyon szeretik!

batata 1

Hazánkban nem nagyon ismert, pedig trópusi eredete ellenére Magyarországon is termesztik. Eredeti neve batáta, magyarul a megtévesztő édesburgonya nevet kapta, pedig semmiféle rokonságban nem áll a krumplifélék családjával, és az íze sem hasonlít hozzá. A burgonya gumó, míg az édesburgonya maga a gyökér.

batatas

Tény, hogy külsőleg valóban hasonlítanak, bár az édesburgonya inkább hosszúkás alakú. Két fő fajtája közül az egyik lilás húsú ennek íze a gesztenyéhez hasonlít. A másik fajta narancssárga húsú és sárgás héjú, ez inkább sütőtök ízű.

batata

Ha szeretnéd megkóstolni, a piacokon tudod könnyen beszerezni. Célszerű közepes példányokat vásárolnod, a nagyobbak néha fásak lehetnek. A száraz, hűvös helyet kedveli, de a hűtőbe ne tedd, mert megkeseredhet. Hámozás után, amíg nem kezded el elkészíteni, tedd hideg vízbe!

Gyermeked egészsége TŐLED függ! – Az első ezer nap a legfontosabb

Minden amit megettél a várandóság alatt, a szoptatás, hogy mit rágcsál a babád út közben vagy épp mit adtál neki mondjuk ma ebédre nagyon nagy hatással van gyermeked felnőttkori egészségére!

A táplálkozás befolyásolja a genetikát!!!

A gyermekek nem megfelelő, egészségtelen táplálása az egyik fő ok azért, hogy az elmúlt évtizedben az autizmus, a hiperaktivitás szindróma, a Crohn betegség, illetve allergiás kórképek gyakorisága rohamosan megnőtt

első 1000 nap

Éppen ezért felvilágosító, népegészségügyi program indul Első ezer nap néven! Végre!!!

Dr. Takács István a programot kezdeményező Magyar Primer Prevenció Orvos Egyesület elnöke elmondta: a gyermek egész további életét meghatározó fejlődésen megy keresztül a fogantatástól számított első 1000 napban.

Napjainkban Magyarországon három betegségtípus van, amely a lakosság jelentős részének egészségét fenyegeti:
– az elhízás, 
– a szív- és érrendszeri megbetegedések, 
– valamint a cukorbetegség.

„Ezeknek a betegségeknek a kialakulásában a genetika jelentősége lényegesen kisebb, mint azt korábban gondoltuk. Egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód mellett csak kismértékben hibáztathatjuk tehát örökölt génállományunkat a felnőttkori betegségeinkért” – mondta Dr. Takács István.

A gyermek egész további életét meghatározó fejlődésen megy keresztül a fogantatástól számított első 1000 napban. Ilyenkor alakul ki a zsírsejtek száma, ami felnőttkortól lényegében már nem is változik. Ezért az első évek meghatározzák az elhízásra való hajlamot is. Ez az időszak maradandóan befolyásolhatja a gyerekek szívérrendszeri betegségre és cukorbetegségre való hajlamát, felnőttkori súlyukat és várható élettartamukat. Ekkor kezd kialakulni a csúcs-csonttömeg, amely a későbbi csontritkulás mértékét befolyásolja, de ebben az időszakban alakul ki a gyermek immunrendszere is.

Dr. Nádor Csaba gyermekorvos, neonatológus, a Neonatológiai Tanács titkára a várandósság alatti táplálkozás fontosságára hívta fel a figyelmet. A magzat állapotát az édesanya egészségi állapota és táplálkozási, életviteli szokásai befolyásolják… így rendkívül fontos, hogy már ebben az időszakban odafigyeljen táplálkozására a kismama.

Később a szoptatás válik az első számú táplálékforrássá a csecsemőnek, így az édesanya táplálkozása továbbra is döntő szereppel bír. Az anyatej tartalmazza a legtöbb olyan vitamint és ásványi anyagot, amire a csecsemőnek szüksége lehet, továbbá az anyatejes táplálásnak kiemelkedő szerepe van a csecsemő immunrendszerének kialakításában és megerősítésében is.

Az első védőoltás nem a BCG, hanem az anyatej!

Dr. Király Balázs gyermekorvos tapasztalatai szerint a gyermek egy éves koráig rengeteg információ áll a szülők rendelkezésére a megfelelő táplálására. „Egy éves kor után azonban a szülők kissé magukra maradnak, és ekkor kezdődnek a problémák – például azzal, hogy a gyermeket „mini felnőttnek” tekintik, és azokkal az ételekkel etetik, amelyeket a felnőttek is fogyasztanak” – mondja a szakember. Holott mások a gyerekek tápanyag és vitaminigényei is, hiszen a gyermek 1-3 éves kora között hihetetlen fejlődésen megy át. Az immunrendszer például 1-3 éves kor között fejlődik a legintenzívebben.

Dr. Veres Gábor gasztroenterológus, a Magyar Gyermek-gasztoenterológiai Társaság elnöke az epigenetika fontosságát emelte ki.  „Régóta ismert tény, hogy az egészséget körülbelül 20 százalékban a génjeink határozzák meg, 80 százalékban pedig elsősorban a környezet, azon belül pedig a táplálás, táplálkozás. Az azonban új felfedezés, hogy a táplálkozás befolyásolja a genetikát – ezt nevezzük epigenetikának.”

A szakember szerint az epigenetika lehet az egyik fő felelős azért, hogy az elmúlt évtizedben az autizmus, a hiperaktivitás szindróma, a Crohn betegség, illetve allergiás kórképek gyakorisága rohamosan megnőtt. „Az epigenetikának népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy a táplálék hatására megváltozott génszakasz az utódokra öröklődik” – tette hozzá a szakember.

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy bár a helyzet súlyos, de egy széleskörű társadalmi felvilágosító kampány segíthet a szülőknek egészséges felnőtteket nevelni gyermekeikből. „Bízom benne, hogy a most elinduló „Első 1000 nap” program nagy visszhangot fog kiváltani mind az orvosi szakma, mind a lakosság körében” – mondta Dr. Takács István.

A programhoz a szándéknyilatkozat aláírásával a helyszínen csatlakozott a Magyar Védőnők Egyesülete és a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete.

Forrás: Magyar Primer Prevenció Orvos Egyesület

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!