Minden amit megettél a várandóság alatt, a szoptatás, hogy mit rágcsál a babád út közben vagy épp mit adtál neki mondjuk ma ebédre nagyon nagy hatással van gyermeked felnőttkori egészségére!
A táplálkozás befolyásolja a genetikát!!!
A gyermekek nem megfelelő, egészségtelen táplálása az egyik fő ok azért, hogy az elmúlt évtizedben az autizmus, a hiperaktivitás szindróma, a Crohn betegség, illetve allergiás kórképek gyakorisága rohamosan megnőtt…
Éppen ezért felvilágosító, népegészségügyi program indul Első ezer nap néven! Végre!!!
Dr. Takács István a programot kezdeményező Magyar Primer Prevenció Orvos Egyesület elnöke elmondta: a gyermek egész további életét meghatározó fejlődésen megy keresztül a fogantatástól számított első 1000 napban.
Napjainkban Magyarországon három betegségtípus van, amely a lakosság jelentős részének egészségét fenyegeti:
– az elhízás,
– a szív- és érrendszeri megbetegedések,
– valamint a cukorbetegség.
„Ezeknek a betegségeknek a kialakulásában a genetika jelentősége lényegesen kisebb, mint azt korábban gondoltuk. Egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód mellett csak kismértékben hibáztathatjuk tehát örökölt génállományunkat a felnőttkori betegségeinkért” – mondta Dr. Takács István.
A gyermek egész további életét meghatározó fejlődésen megy keresztül a fogantatástól számított első 1000 napban. Ilyenkor alakul ki a zsírsejtek száma, ami felnőttkortól lényegében már nem is változik. Ezért az első évek meghatározzák az elhízásra való hajlamot is. Ez az időszak maradandóan befolyásolhatja a gyerekek szívérrendszeri betegségre és cukorbetegségre való hajlamát, felnőttkori súlyukat és várható élettartamukat. Ekkor kezd kialakulni a csúcs-csonttömeg, amely a későbbi csontritkulás mértékét befolyásolja, de ebben az időszakban alakul ki a gyermek immunrendszere is.
Dr. Nádor Csaba gyermekorvos, neonatológus, a Neonatológiai Tanács titkára a várandósság alatti táplálkozás fontosságára hívta fel a figyelmet. A magzat állapotát az édesanya egészségi állapota és táplálkozási, életviteli szokásai befolyásolják… így rendkívül fontos, hogy már ebben az időszakban odafigyeljen táplálkozására a kismama.
Később a szoptatás válik az első számú táplálékforrássá a csecsemőnek, így az édesanya táplálkozása továbbra is döntő szereppel bír. Az anyatej tartalmazza a legtöbb olyan vitamint és ásványi anyagot, amire a csecsemőnek szüksége lehet, továbbá az anyatejes táplálásnak kiemelkedő szerepe van a csecsemő immunrendszerének kialakításában és megerősítésében is.
Az első védőoltás nem a BCG, hanem az anyatej!
Dr. Király Balázs gyermekorvos tapasztalatai szerint a gyermek egy éves koráig rengeteg információ áll a szülők rendelkezésére a megfelelő táplálására. „Egy éves kor után azonban a szülők kissé magukra maradnak, és ekkor kezdődnek a problémák – például azzal, hogy a gyermeket „mini felnőttnek” tekintik, és azokkal az ételekkel etetik, amelyeket a felnőttek is fogyasztanak” – mondja a szakember. Holott mások a gyerekek tápanyag és vitaminigényei is, hiszen a gyermek 1-3 éves kora között hihetetlen fejlődésen megy át. Az immunrendszer például 1-3 éves kor között fejlődik a legintenzívebben.
Dr. Veres Gábor gasztroenterológus, a Magyar Gyermek-gasztoenterológiai Társaság elnöke az epigenetika fontosságát emelte ki. „Régóta ismert tény, hogy az egészséget körülbelül 20 százalékban a génjeink határozzák meg, 80 százalékban pedig elsősorban a környezet, azon belül pedig a táplálás, táplálkozás. Az azonban új felfedezés, hogy a táplálkozás befolyásolja a genetikát – ezt nevezzük epigenetikának.”
A szakember szerint az epigenetika lehet az egyik fő felelős azért, hogy az elmúlt évtizedben az autizmus, a hiperaktivitás szindróma, a Crohn betegség, illetve allergiás kórképek gyakorisága rohamosan megnőtt. „Az epigenetikának népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy a táplálék hatására megváltozott génszakasz az utódokra öröklődik” – tette hozzá a szakember.
A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy bár a helyzet súlyos, de egy széleskörű társadalmi felvilágosító kampány segíthet a szülőknek egészséges felnőtteket nevelni gyermekeikből. „Bízom benne, hogy a most elinduló „Első 1000 nap” program nagy visszhangot fog kiváltani mind az orvosi szakma, mind a lakosság körében” – mondta Dr. Takács István.
A programhoz a szándéknyilatkozat aláírásával a helyszínen csatlakozott a Magyar Védőnők Egyesülete és a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete.
Forrás: Magyar Primer Prevenció Orvos Egyesület
