Anyawellness

Alig várom a friss tavaszi zöldségek megjelenését a piacon, mert már elegem van a tavalyi gumókból és gyökerekből. Így a következő szerzeményem az üde, könnyen emészthető és kevés kalóriát tartalmazó spárga lesz! Újdonságokra gyengébb idegzettel rendelkező kisfiam krémleves formájában kapja, mi viszont szívesen megesszük baconbe göngyölve és petrezselyemmel ízesítve!

A spárga igazi európai idénynövény, áprilistól májusig kapható, fehér, zöld, sőt lila fajtája is van.Viszonylag drága zöldség, mert gondos ápolást igényel.

A növény szárát könnyen emészthető rostok alkotják. A hajtások A-, B1-, B2-, C- és E-vitaminban és folsavban gazdagok. Sok értékes aminosavat, köztük aszparaginsavat is tartalmaz, kalóriatartalma azonban csekély. Miután a hajtások nagy része, 93-95 százaléka víz, a maradék szárazanyag kevés kalóriát képvisel, 100 gramm spárgába mindössze 20 kalória szorult. Kifejezetten kevés benne a cukor, összesen 2 gramm szénhidrát van benne, így cukorbetegeknek és diétázóknak is ideális.

Tartalmaz még kalciumot, foszfort, vasat, nátriumot és sok káliumot. A zöld spárga klorofillban gazdag, több benne a C-vitamin és a karotin, mint világos változatában, ezért táplálékként is értékesebb.

A nyers spárgalé nagyon egészséges, 4-5 hajtásból zöldségcentrifugával félcsészényi nyerhető. Vízhajtó és vesekő-eltávolító hatású, nem mellesleg kiválóan méregteleníti a szervezetet.

A friss spárgahajtás legfinomabb része a feje, mert ez a legpuhább és legízletesebb. Lejjebb a szár rostosabb, külső rostjai enyhén kesernyések lehetnek. Annál kesernyésebb a hajtás, minél közelebb helyezkedett el a növény gyöktörzséhez, így felhasználás előtt a végét feltétlenül vágd le!

Az édesburgonya nagyon egészséges, gazdag béta-karotinban, magas az A, B, C-vitamin tartalma, viszont alacsony a glikémiás indexe, ezért cukorbetegeknek, paleolit diétát tartóknak kifejezetten ajánlott.  A többi zöldségféléhez viszonyítva magas a fehérjetartalma. Nem mellesleg finom, különleges ízű. Sütve, főzve, párolva is eheted, de még akár bébiételt is készíthetsz belőle, merthogy a legkisebbek is nagyon szeretik!

Hazánkban nem nagyon ismert, pedig trópusi eredete ellenére Magyarországon is termesztik. Eredeti neve batáta, magyarul a megtévesztő édesburgonya nevet kapta, pedig semmiféle rokonságban nem áll a krumplifélék családjával, és az íze sem hasonlít hozzá. A burgonya gumó, míg az édesburgonya maga a gyökér.

Tény, hogy külsőleg valóban hasonlítanak, bár az édesburgonya inkább hosszúkás alakú. Két fő fajtája közül az egyik lilás húsú ennek íze a gesztenyéhez hasonlít. A másik fajta narancssárga húsú és sárgás héjú, ez inkább sütőtök ízű.

Ha szeretnéd megkóstolni, a piacokon tudod könnyen beszerezni. Célszerű közepes példányokat vásárolnod, a nagyobbak néha fásak lehetnek. A száraz, hűvös helyet kedveli, de a hűtőbe ne tedd, mert megkeseredhet. Hámozás után, amíg nem kezded el elkészíteni, tedd hideg vízbe!

Ha könnyed, mégis laktató, ízekben gazdag és egyben olcsó meleg vacsorára vágysz, hazai télálló zöldségekből most könnyen elkészítheted. Nálunk a hűtőben volt két régebbi cékla a piacról és pár darab – egy őstermelő bácsi kertjéből származó – csicsóka. Ma Borával vettünk hozzá szép vékony szál répákat és egy illatos zellert. Hogy fokozzam az ízkavalkádot választottunk még hozzá egy kis sós krémsajtot (a bocis boltból) és hazai fóliasátor alatt nőtt rukkolát, hogy valami zöld is legyen.

Hozzávalók kb. 2 adaghoz:

–  8 szál sárgarépa

–  2 cékla

– 4 csicsóka

– 1 közepes fej zellergumó

– 1 lilahagyma

– pár gerezd fokhagyma

– 2 evőkanál olívaolaj

A zöldségeket tisztítás után felkockáztam és sütőpapírral bélelt tepsibe tettem. Sózni nem érdemes mert a krémsajt a tetején úgyis sós lesz, egy kis bors azonban mehet rá. Meglocsoltam az olívaolajjal és kb 200 fokon szépen megsütöttem. Időnként locsolgattam a saját levével. A kész zöldségekből egy kevés ment Bora bébiételébe, a többi a tányérokra került. Ezután nagy lyukú reszelőn ráreszeltem a sós krémsajtot és mellé tettem a rukkolát. Egyszerűen mennyei!

Welcome csicsóka

Télen (is) cékla

Mivel egy gluténérzékeny férfinak és egy iskolai menzán ki tudja mit és mennyit evő gyereknek szeretnék esténként egészséges és tápláló vacsorát készíteni, sokszor sütök – például ma is – tócsnit. De az én változatom nem úgy kezdődik, hogy reszeljük le nyersen a krumplit, (mert az ilyen konyhai pepecselések nem felelnek meg a vérmérsékletemnek) és nem úgy végződik, hogy majd süssük ki bő, forró olajban, (mert csak nem fogok már napraforgóolajban tocsogó krumplit adni nekik estére).

Nálam nincs krumplireszelés, a tócsni jókora része párolt brokkoliból áll és egy kis olívaolajon, serpenyőben pirul meg a végén. Amúgy imádják és így Ábel hang nélkül elpusztítja a jelentős mennyiségű brokkolit is. Borával mi ebédre ettük, a sütőtökkrémleves után.

Hozzávalók:

-1,5 kg krumpli

-1 kg mirelit vagy friss brokkoli

-pár kanál olívaolaj

-1 fej vöröshagyma

-frissen reszelt szerecsendió

-só, bors

A krumplit megpucolom és felkockázom, majd egy nagy lábosban elkezdem párolni. A pároláshoz én egy – a svéd áruházból származó – nagyon egyszerű és olcsó párolóbetétet használok. Tökéletesen megfelel a célnak, nem mellesleg így minden íz, ásványi anyag és nem hőérzékeny vitamin a zöldségekben marad.

Fedő alatt elkezdem párolni a krumplit:

Kis idő elteltével hozzáadom a brokkolit:

Ha megpuhultak a zöldségek egy nagyobb tálban krumplinyomóval összezúzom és hozzákeverem az olívaolajban dinsztelt, apróra vágott vöröshagymát. Reszelek bele friss szerecsendiót, sózom, borsozom.

A zöldséges masszából kézzel nagy, lapos korongokat formázok és serpenyőben egy kevés olívaolajon mindkét oldalát megpirítom. Extra, gyerekszórakoztató elem, hogy simán lehet dobálva megfordítani, mint a palacsintát! Ezt követően mehet a tányérokra és tehetjük rá a tejfölt. Annyira egyszerű, hogy nem is lehet elrontani, a sok zöldségnek köszönhetően pedig egészséges, tápláló és rostban gazdag ételünk lesz, amit akár egy kis reszelt sajttal is gazdagíthatunk!

Amúgy én mindig csak annyit sütök meg, amennyit frissen megeszünk, a többi lefedve eláll hűtőbe. Nálunk pedig senki sem bánja, ha két egymást követő nap ez a vacsora, sőt!